The Brigade of the Great Hungarian Plain  The crimes of the most notorious military detachment during the wave of paramilitary violence called the Hungarian White Terror in 1919–1921, and the further life of a radical right-wing paramilitary commander

Kántás Balázs

doi:10.14687/jhs.v19i1.6205

Authors

Kántás Balázs National Archives of Hungary https://orcid.org/0000-0003-0927-772X

DOI:

https://doi.org/10.14687/jhs.v19i1.6205

Keywords:

Paramilitary violence, Hungarian political history, military history, radical right-wing political movements, antisemitism, Horthy-era Hungary

Abstract

In 1919–1920s, paramilitary violence was an almost natural phenomenon in Hungary, like in many other countries of Central Europe. After the dissolution of the Austro-Hungarian Empire the new right-wing government, establishing its power with the help of the Entente powers, could difficulty rule the quasi anarchistic conditions. In 1919–1921, Hungary was terrorized by irregular military formations that were formally part of the National Army, and radical right-wing soldiers committed serious crimes frequently by anti-Semitic motivations. One of the most notorious military detachment was organised by young first lieutenant of the Air Force Iván Héjjas, who, with the help of his armed militiamen, abusing the anarchistic conditions due to civil war, build up his own quasi private state in the town of Kecskemét and in its neighbourhood, the Great Hungarian Plain. His rule lasted for two years, his subordinates murdered and/or robbed hundreds of people, mainly of Jewish origin, but later they were given amnesty. Héjjas later became an influential radical right-wing politician of the Hungarian political scene in the period between the two world wars. The present research article makes an attempt to reconstruct the wave of paramilitary violence of Iván Héjjas’s detachment, and also examines of the further life of a used-to-be radical right-wing paramilitary commander and politician who gradually became member of the Hungarian political elite, despite his notorious past.

Downloads

Download data is not yet available.

Metrics

Metrics Loading ...

Author Biography

Kántás Balázs, National Archives of Hungary

Ph.D., Senior Archivist and Senior Research Fellow National Archives of Hungary

References

Ákos Bartha, Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945, Budapest, Jaffa Kiadó, 2021.

Béla Angyal, Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből, Fórum Intézet–Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2002.

Béla Bodó, The White Terror. Antisemitic and Political Violence in Hungary, 1919–1921, London, Routledge, 2019.

Béla Borsi-Kálmán, Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári ‘Levente-pör’ – az első román ‘irredenta per’ története, 1919–1922, Budapest, Kortárs Kiadó, 2020.

Iván T. Berend, Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.

Rudolfné Dósa, A MOVE. Egy jellegzetesen magyar fasiszta szervezet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.

László Erdeös, A magyar honvédelem egy negyedszázada 1919-1944, ed. Zoltán Babucs, Gödöllő, Attraktor Kiadó, 2007, 115–117.

Ferenc Pölöskei, Hungary After Two Revolutions 1919–1922, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980.

Zoltán Miklós Fodor, Az Etelközi Szövetség története, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 2007/XXXI, 118–156.

Jenő Gergely, Gömbös Gyula. Politikai pályakép, Budapest, Vince Kiadó, 2001.

Robert Gerwarth, The Vanquished. Why the First World War Failed to End, Farrar, Straus and Giroux, 2016.

Robert Gerwarth, Harc a Vörös Szörnyeteggel. Ellenforradalmi erőszak Közép-Európa vereséget szenvedett államaiban, transl. Péter Várady, in Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után, ed. Robert Gerwarth–John Horne, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, 71–92

Katalin G. Soós, Magyar-bajor-osztrák titkos tárgyalások és együttműködés, 1920–1921, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica, 1967/XVII, 3–43.

Pál Hatos, Rosszfiúk világforradalma. Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2021.

Róbert Kerepeszki, A politikai és társadalmi élet határán. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Horthy-korszakban, in ‘...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni’. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére, ed. Sándor Gebei Sándor – Iván Bertényi Jr. – János M. Rainer, Eger, Esterházy Károly Főiskola, 2011, 373–388.

Géza Komoróczy, A zsidók története Magyarországon II. 1849-től a jelenkorig, Pozsony, Kalligram, 2012.

Máté Kóródi, Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról, 1919. augusztus 3.–1921. október 23., Budapest, Clio Intézet, Clio Kötetek 2., 2020.

Tamás Kovács, Az ellenforradalmi rendszer politikai rendészetének genezise, 1919–1921, Múltunk, 2009/2, 66–92.

Pál Nándori, A hirtenbergi fegyverszállítás, Hadtörténelmi Közlemények, 1968/4, 636–657.

Pál Nándori, A Marseille-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972.

Dezső Nemes, Az ellenforradalom története Magyarországon 1919–1921, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967, 155–160.

István Németh, Német haditengerészeti és légügyi lépések a versailles-i békeszerződés kijátszására a weimari köztársaság (1919–1933) éveiben, Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae, 2017/XLIV, 523–534.

Zsuzsa L. Nagy, Szabadkőművesek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988, 68.

Mária Ormos, Egy magyar médiavezér. Kozma Miklós, Budapest, PolgArt Könyvkiadó, 2000.

Pál Prónay, A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál naplójából, ed. Ervin Pamlényi–Ágnes Szabó, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1963.

Tamás Róna, Judaizmus és közösségtörténet. Kecskemét rabbijainak működése történetszociológiai aspektusból, PhD-dissertation, Hungarian Rabbinic and Jewish University, Budapest, 2010.

Lajos Serfőző, A titkos társaságok és a róluk folytatott parlamenti viták 1922–1924-ben, Párttörténeti Közlemények, 1976/3, 79–80.

Kálmán Shvoy, Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1920–1945, ed. Mihály Perneki, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983.

Ferenc Szávai, Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2004.

Nóra Szekér, Titkos társaság. A Magyar Testvéri Közösség története, Budapest, Jaffa Kiadó, 2017.

Dmitar Tasić, Paramilitarism in the Balkans. Yugoslavia, Bulgaria, and Albania, 1917–1924, Oxford, Oxford University Press, 2020.

István Ujszászy, Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései, ed. György Haraszti–Zoltán András Kovács–Szabolcs Szita, Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Corvina Kiadó, 2007.

Krisztián Ungváry, A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon 1914–1944, Pécs, Jelenkor Kiadó–Országos Széchenyi Könyvtár, 2012.

Uğur Ümit Üngör, Paramilitarism. Mass Violence in the Shadow of the State, Oxford, Oxford University Press, 2020.

József Vonyó, Gömbös Gyula, Budapest, 2012, Budapest, Napvilág Kiadó.

Robert G. L. Waite, Vanguard of Nazism. The Free Corps Movement In Post-War Germany 1918–1923, New York, W. W. Norton and Company, 1969.

István Zadravecz, Páter Zadravecz titkos naplója, ed. György Borsányi, Kossuth Könyvkiadó, 1967.

Miklós Zeidler, Külpolitika és revízió – Mindent vissza?, in A Horthy-korszak vitatott kérdései, Budapest, Kossuth Kiadó, 2020, 175–196.

Tibor Zinner, Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november–1920. március közötti történetéhez, Budapest Főváros Leváltára Közleményei, 1978/1, 251–284.

Tibor Zinner, Az ébredők fénykora, 1919–1923, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989.